Letette tollát a Műegyetem krónikása
2019. szeptember 27-re virradóan 81 éves korában távozott Németh József címzetes egyetemi tanár, a Műegyetem, a hazai technika és mérnökség, valamint a magyarországi ipar történetét évtizedeken át világszínvonalon leíró, történelmi elemzések keretében tudományos igénnyel dokumentáló kutató, életének utolsó szakaszában lelkesen oktató kollégánk.
1938-ban született, 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1976-ban a történelemtudományok kandidátusa lett, 1997-ben pedig a műszaki tudományok terén szerzett PhD-fokozatot. 1963-tól több mint száz szemeszteren át tanított a Műegyetemen, 1980 és 1982 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese volt, majd egyetemünkre visszatérve 1985–1997-ig intézeti igazgatóként tevékenykedett. Kiemelkedő technikatörténész volt, tárgyaiban a technika és mérnökség magyarországi történetét, ipartörténetet, gazdaságtörténetet, illetve a magyarországi szabadalmakat, találmányokat az adott kor fejlődéstörténeti keretei között színesen és lelkesítő módon mutatta be, példát mutatva a hallgatóknak a mérnöki teljesítmények fejlődésének életpályákon átívelő hatására. Előadásai sokak számára volt élmény más magyarországi felsőoktatási intézményekben is, meghívott előadóként külföldön is tartott-tartott jelentős előadásokat. Folyamatosan kutatott és publikált, programvezető volt a Műegyetem Technika-, Mérnök-, Tudománytörténet Doktori Iskolában, tucatnyi könyv, közel száz tudományos közlemény – magyar és idegen nyelvű – szerzője. Munkái közül, érzékeltetve az új kultúraközvetítési lehetőségeket, kiemelkedik a „Mérföldkövek a magyar technika történetéből” ismeretterjesztő filmsorozat. Ezek a napjainkban is sokat játszott, a tanórák keretei közé illeszthető filmek a mai kor hallgatói számára élményszerűen dolgozták fel a hazai műszaki fejlődés kiemelkedő személyiségeinek életútjait.
Németh József élete során a Műegyetem iránt elkötelezettként kutatta, dokumentálta az intézmény, annak karainak és tanszékeinek történetét. Az egyetem 225 éves évfordulójára megjelent „A Műegyetemtől a világhírig” impozáns, képekben, dokumentumokban gazdag angol és magyar nyelvű összeállítás publikációi közül kiemelkedő, az intézmény történetének kiemelkedő képes krónikáját adó kötet. Számos tanulmányt írt az Egyetemtörténeti Füzetek sorozatban (Heller Lászlóról, Brodszky Dezsőről, Imre Sándorról), a Mérnöktovábbképző Intézet történetéről. Írásaiból sugárzott az iparpolitika, műszaki fejlesztés, mérnökképzés és –továbbképzés fejlődése iránti elkötelezettség, mely gazdag közéleti tevékenységében is mindenkor jelen volt. Aktívan részt vett a Magyar Tudományos Akadémia keretében tudományterületének munkájában. Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának vezetője, az MTA Egyetemtörténeti Bizottságának tagja, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának alelnöke és a Magyar Történelmi Társulat vezetőségi tagja volt.
A címzetes egyetemi tanár ugyanakkor az utóbbi évtizedekben vitalitásban, szakmai érdeklődésben és munkában példa volt sokaknak, érzékeltetve, hogy a szakmai teljesítményeket nem az életkor határozza meg. Oktatói munkája a Gazdaság és társadalomtudományi Kar tanszékeinek keretei között a műszaki fejlődés és az emberi tényező közötti összefüggések elemzésére, a történelmi tendenciák, műegyetemi keretek között számos kiemelkedő példáinak bemutatására irányult az alap-, mester- és doktori képzés keretei között. Kari szerepvállalásai sorában az 1999-ben létrejött Heller Farkas Alapítvány kuratóriumának elnökeként jelentősen hozzájárult a kar oktató-kutató munkájának és közösségének sokoldalú támogatásához, a fiatal hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételéhez, a szakkollégiumok programjainak megvalósításához. Kezdeményezője volt a magyar felsőoktatásban egyedülálló „Mesterek és tanítványok” című éves kiadvány megjelentetésének, amelyben az alapítvány által díjazott TDK dolgozatok és konzulens tanáraik egy-egy tanulmányai kerültek publikálásra.
Németh József élete és generációkat átívelő szakmai munkássága folyamatos volt az utóbbi évtizedekben is. A nyáron már érzékelhető betegség az őszi szemeszter megkezdését már megakadályozta. Tervei, gondolatai még az utolsó hetekben is ötletekben gazdagok voltak. Az elmúlt években oktató munkájának kereteket adó Műszaki Pedagógia Tanszéken a hazai szakmai pedagógusképzés jövő évi 150. évfordulójára készülve számos elképzeléssel járult hozzá a szakmai előkészületekhez. Jelenléte, a napi, elegáns tanári megjelenése, a múltat idéző, de a jelenhez szóló gondolatai már nem csupán hiányérzetet keltenek, hanem pótolhatatlan veszteség.
Benedek András
egyetemi tanár
Műszaki Pedagógia Tanszék